2011. július 24., vasárnap

#24 - Miből készül a kimonó?


Nos, már régebb óta szerettem volna írni, milyen anyagokból készülnek a kimonók, mert általában ugye mindenki úgy van vele, hogy „selyem”. Igen ám, de a selyemnek is van nagyon sok fajtája és típusa.
Illetve a díszítési technikákból is van jó pár...
Ebben a bejegyzésben ezekről lesz szó, a következőben pedig az egyes kimonó mintákról, motívumokról.

(Eddig ötletem sem volt, honnan tudnám ezeket összeszedni, de nemrég találtam egy honlapot, ahol minden szépen le van írva, össze van foglalva, linkelni is fogom az oldalt. Vagyis ez most egy szabadfordítás lesz. ^^)


Révén, nem tanultam anyagismeretet, jelenleg elég kezdetleges lesz ez a leírás, amennyit az angol szövegből ki tudtam hímezni-hámozni, majd igyekszem a lehetőségekhez képest javítani. :)

Kimonóanyagok alapanyagai

mosurin
- mosurin - gyapjú
urushi
- urushi – lakkozott fonál
- asa – összefoglaló név a kenderből készült, illetve a kenderből készült anyagokhoz hasonló textilekre
- taima - kender
- choma - hócsalán
- ama - len
tsumugi
- tsumugi – durvább selyemszövet
- jinken - műselyem

Szövési módok


rinzu
- rinzu – fényes damaszthoz hasonlító anyag, szőtt mintával
chirimen
- chirimen – gyűrt kreppselyem
- Tango chirimen – gyűrt kreppselyem Kyoto Tango térségéből
kinsha
- kinsha – sima, gyűretlen kreppselyem
ro
- ro/leno – merőlegesen szőtt anyag, nyári ruhákhoz, vízszintes csíkozással
- tate-ro – ro anyag függőleges csíkozással
omeshi
- omeshi – sűrű szövésű anyag
meisen
- meisen – elő vannak festve a szálak, nagy motívumok már a szövéskor az anyagra kerülnek, fényes selyem, elsősorban a '40-50-es években volt divat
- natsu-meisen – áttetsző, keményített meisen nyári viseletre
sha
- sha – keményített, géz-szerű szöveg
- usomono – vékony műselyemanyag
momi
- momi – nagyon vékony, laza szövésű selyem, félig keményített, általában antik kimonók béléseként találkozhatunk vele
- habutae – puha, sűrű szövésű selyem
sukashi
- sukashi – könnyű, áttetsző anyag, visszafogott szövésmintával
shioze
- shioze – sűrű szövésű, puha selyem, némi moaréselyem hatással
tsudzure
- tsudzure – tapétaszerű szövésminta függőleges vonalakkal
- shusu – selyem szatén
fukurashi-ori
- fukurashi-ori – szövött mintájú anyag, és a minták kidomborodnak az anyagból
sakiori
- sakiori – szövött minta, olyan hatású az anyag, mint egy felmosóroncs (xD)
- nuitori shishou – a szövési technika hímzéshez hasonlító eredményt ad
- nishijin – brokát
kinran
- kinran – sávolyozott anyag, arany szálakkal szőve egy adott irányban

Dekorációs technikák
(leggyakoribb a megfestés, az anyag befestése/hímzése/szövése ritkább)

yuzen
- yuzen – szerintem az egyik legismertebb kimonómintázási technika. Egy speciális festési eljárásról van szó, híressége miatt, szerintem majd írok róla egy külön bejegyzést.
kasuri
- kasuri – kizárólagosan japán „ikat” technika, főként gyapjú, illetve pamut anyag díszítésére
shibori
- shibori – apró csomók megfestése adja ki a mintát
kanoko
- kanoko – általánosan, egész anyag felületének mintázása shibori technikával
sashiko
- sashiko – dekoratív tűzdeléses mintázat, általában fehér minta indigó alapon
bokashi
- bokashi – halovány színű festés/vízfestékhez hasonlító technika
- routataki – viaszos festés (gyanítom úgy csinálják, hogy felviszik a viaszt a kívánt minta negatívjában, és festéskor a viasszal borított részeket nem festi a festék)
aizome
katazome
- aizome (katazome, ai-some) – tradicionális indigó festés
roketsuzome
- roketsuzome – viaszos batikolás
bingata
- bingata – festősablonnal készített bonyolult minták fehér vonalakkal szabdalva
sagara
- sagara – francia csomózásos hímzés
surihaku
- surihaku – arany vagy ezüst levélmintázat stencilezett anyagon
- kinpaku – visszafogott, arany levél
kinsai
- kinsai – az anyagra felapplikált, fémes minta
- shishou/shishuu/shisyu - hímzés
kinkoma
- kinkoma – kidomborodó arany minta, általában körvonalazzák vele a motíumokat
- pente – festés (általában fekete obikon láthatunk ilyeneket)

(forrás: Ruby Kimono )

2011. július 8., péntek

#23 - Danna

Rájöttem, hogy pont arról a témáról nem írtam még, ami az emberek fantáziáját általában megmozgatja, ha a gésákról van szó.
Mégpedig a „szexuális szolgáltatások”.

Akárhányszor használok internetes keresőt, hogy megnézzem, milyen a gésák magyar sajtója, minden alkalommal mérhetetlenül elkeseredem.
Ugyanis mindenféle magazinok internetes oldalain, találhat az ember bő lére eresztett írásokat arról, hogy a gésák mennyire kiműveltek voltak a szexuális szolgáltatások terén, hogy oktatták őket, hogy a lehető legnagyobb gyönyöröket adják a partnereiknek.

Ilyenkor mindig az az érzésem, hogy elkeseredett harcot vívunk Mayuhával, hogy elkülönítsük az emberek agyában a gésa és a prostituált képét.

Még az egyik első bejegyzésemben írtam pár szót arról, hogy alapesetben egy gésa szexuális kapcsolatba a szüzessége elvesztésekor kerül, illetve amikor pártfogója lesz.
Ez a pártfogó a danna.
Mostanában nagyon ritka, hogy egy geiko-nak pártfogója legyen.
Régen viszont nem volt olyan ritka dolog, főleg, ha egy elég népszerű gésáról volt szó.
A danna jómódú férfi volt, általában már volt családja, esetleg gyermekei. Gyakori vendége volt a teaházaknak, és a hanamachiban élők jól ismerték. A jómódúság azért volt feltétel, mert tulajdonképpen neki kellett eltartania a pártfogoltját, mindenféle ajándékokkal kedveskedett neki. Ennek viszonzásaképpen a geiko-nak minden alkalommal meg kellett jelennie rendezvényeken, találkozókon, ha a dannája kérte, illetve a danna és a geiko között volt szexuális kapcsolat.
Mostanában, mivel ez igen ritka, már annyira nem lehet nyilatkozni a féltékenység témában.
Viszont régebben a danna felesége, ha már választani kellett, jobban örült, ha egy gésa a férje szeretője, mivel így nem érezte veszélyben a pozícióját. A gésa csak akkor mehet férjhez, ha feladja hivatását, ellenkező esetben csak és kizárólag szeretői pozícióban van a férfi mellett.
Így ha a dannájától gyermeke születik, a gyermek törvénytelennek minősül, hiszen anyja hajadonnak számít jogilag.
Az ilyen gyermekek sorsa jelentősen függ attól, hogy fiú vagy lánygyermek. Japánban jobban örülnek a fiúgyermeknek, ezzel ellentétben a hanamachi-k világában a lánygyermeknek örülnek jobban. Ha fiú születik, általában nevelőkhöz adják, mostanában már iskolába járatják, egyetemre, majd munkába áll és önállósodik. Legkésőbb tizenöt éves korában el kell hagynia az anyja okiyá-ját, ellenkező esetben veszélyezteti az okiyában élő gésák jó hírét.
A hanamachi-ban csak akkor maradhat, ha foglalkozásának az „öltöztető” (otokoshi 男衆)-t választja.

A geiko, illetve dannájának családja sok esetben ismerte/ismeri egymást, esetenként előfordul, hogy egy a gésák körében gyakori vendég, születésnapi partiját, vagy számára fontos alkalommal kapcsolatos rendezvényt egy teaházban szervez meg, és erre akár felesége és gyermekei is elkísérhetik.
A gésák, illetve a japán feleségek két különböző nőtípust testesítenek meg. A feleség alapjáraton a háziasszony, feladata, hogy férjének otthon biztosítson, főzzön rá, gyermeket szüljön neki, akiket felnevel. Ezzel ellentétben a gésa bizonyos szempontból a tökéletes nő ideálja, művelt, okos, szép, kellemesen tud társalogni mind a pártfogójával, mind annak rendezvényén a vendégekkel. Ebből is látjuk, hogy két ellentétes feladatkörük van, s ebben a kapcsolatban a féltékenységnek nemhogy helye nincs, de szinte értelmetlennek látszik.

Azt, hogy egy gésa pártfogója valaki, nem szokta nagydobra verni. Értelemszerűen, hiszen a gésáknak nemcsak nálunk, de még Japánban sem túl fényes a sajtója, gyakran kapcsolják össze őket a szexuális szolgáltatásokkal Japánban is. Ez talán annak köszönhető, hogy nemcsak számunkra övezi sok-sok titok a gésák világát, hanem sok japán számára is.
Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...