2010. október 17., vasárnap

#16 - Különleges alkalmakkor viselt és modern kanzashik

Élénk színű kanzashik

Ezek fesztiválok, különleges alkalmakkor láthatóak.
Az élénk, hivalkodó, figyelemfelkeltő színek az örömöt, az ünneplést jelzik, a tavasz újdonságát, esetleg a nyári szabadságot. Általában az ilyen kanzashik sokkal élénke
bb, vibrálóbb színűek, sokkolóak, mindez arra irányul, hogy felkeltsék az emberek figyelmét.
Nem sorolhatók be semelyik hónapos kanzashinak és nem is kifejezetten hasonlítanak egyetlen, természetben előforduló virágra.
Ezeknek a funkciója tényleg az az euforikus öröm kifejezése, ami fesztiválok alkalmával körbelengi a rendezvényeket.


Kusudama Kanzashi

Színes papírlabdára emlékeztet, főként a korábbi időszakokban, korokban volt divat.
Nagyon kevés lógó kiegészítőt tartalmaz, esetenként egyáltalán nem is.
Habár nagyon hasonlít a papírforgóra, amit gyerekkorunkban is sokat készítettünk (én legalábbis igen), de különbözik attól. Ez egy teljes, szabályos gömbforma, Tsumami technikával készítve, nem lóg ki egyetlen részük sem, mint a szélforgónál a forgók sarkai, hanem tényleg egy szabályos gomb alakot formál.

Leginkább a februári Setsubun fesztivál alkalmával találkozhatunk ilyen kanzashival.


Szélforgó kanzashi

Leginkább a nyári hónapokban, és a nyári fesztiválok idején találkozhatunk ezzel a kanzashival. Leginkább azt hivatott jelképezni, hogy a nyári hőségben, a lágy szellő csodálatos színekben pompázva hűsíti az ember felhevült érzékeit.
Vagy egyetlen hatalmas szélforgóból áll egy kanzashi, vagy több, apróbb méretűből, csoportba rendezve.

A színeit tekintve a leggyakoribb az, mikor a szélforgó minden ága más-más színű, és másképp is hajtják ezeket a kanzashikat, mint a hana kanzashikat. Az eredmény tényleg az, mintha a maiko egy színes
szélforgót viselne a hajában.


A Felnőtté Válás Napja (成人の日, Seijin no Hi)

Ez nem kapcsolódik a gésákhoz, de gondoltam, azért ennek is helyet kéne szorítani. Japánban megünneplik, ha a gyerekek elérnek egy bizonyos kort, így létezik a lányok napja, a fiúk napja, stb. Ilyen a Felnőtté Válás Napja is.
Ilyenkor gyakran látni fiatal lányokat, gyönyörű furisode kimonókba öltöztetve, hajukban kanzashi.
A Felnőtté Válás napja Japánban Január második hétfője, minden lány akkor ünnepli, mikor belépett a 20. életévébe.

Ez a fajta kanzashi különböző színű lehet, általában kifejezetten téli színekben pompázik, de előfordulhat lágyabb, tavaszias színekben is.


Tűzijáték kanzashi

Ilyen kanzashit nyáron láthatunk, legtöbbször júliusban, ugyanis a gioni fesztiválok jellegzetes eleme az éjszakai tűzijáték.
A tűzijáték kanzashi fényes anyagból készül, általában valami ékszerrel a középpontjában, hasonló kinézetű az augusztusban hordott pampafű kanzashi.
Ezt a fajta kanzashit viselik nyáron yukatához is.




Különleges és modern kazanshik

Ide leginkább csak néhány mutató kép kerül. Mostanában egyre többször megfigyelhető, hogy a kanzashikban is hódít a modern világ. Itt nem mobiltelefon-kanzashit képzeljünk el, hanem hogy a hatjogatott szirmokból nem virágokat építenek fel, hanem akár egy komplett minivárost.

Zárásul két kép Kotoháról, aki híres volt a különleges kanzashijairól, melyek legtöbbjét külön neki tervezték és készítették el.
Mindenki nagyon szomorú volt, mikor kilépett. :(
De ha minden igaz, mostanra már boldog feleség. :D

2010. október 8., péntek

#15 - Őszi kanzashi-k

Az őszi kanzashik jellemzői, hogy az őszi virágokon kívül, tipikusan őszi motívumok is szerepet kapnak a díszítésben. Így a gyakori krizantém, kínai harangvirág, hulló, sárguló falevelek (főként japán juhar) és mindenféle füvek mellett akár csupasz ágak is lehetnek a kanzashi díszítő elemei között.

Szeptember

A szeptemberi kanzashik fő jellemző virág a kínai harangvirág (kikyou) (nekem az egyik kedvenc virágom – szerk.). A magyar nevei között még megtalálható a léggömbvirág elnevezés is, hátha így valaki jobban ismeri, latin neve: Platycodon grandiflorus. Érdekes, hogy angolul japán harangvirágnak hívják, őszintén szólva nem tudom magyarul miért kínai, amikor a géncentruma is japán. Magyar virágn
evek, hehhe.

Kínai harangvirág (kikyou)

A szeptember nagyon sok változást hoz Japánban is, a természet színvilágát, a hangulatot nézve, megérkezik az ősz.
A nyári szünetnek vége, a fesztiváloknak is vége már, mindenki visszatér iskolába, munkába. A nyári virágok többsége szeptemberre már elnyílik, a kínai harangvirágot kivéve. Ez még ilyenkor is nyílik, élettel, frissességgel telítve az ősz haldokló világát. (Magyarországon korábban nyílik, és augusztus közepe-végén befejezi a virágzást. Nekem kettő is van a kertben, minden évben izgatottan várom, hogy nyíljon, ugyanis a bimbók kibomlásakor halk pukkanást lehet hallani. Ebből ered a léggömbvirág elnevezés. Levegővel felfújt lufi-szerű bimbói, egy pukkanás kíséretében nyílnak ki.)

Nemcsak nálunk van számos elnevezése, a világon mindenütt, minden nyelven halomnyi elnevezését ismerik. (Ezért jó, ha egy virágnak több nevét is ismerjük, mert előfordulhat, hogy valahol fogalmuk sincs miről beszélünk, ha nekiállunk mondjuk léggömbvirágról beszélni…)
Kelet-Ázsiában, eredeti előfordulási helyén a gyökérét gyógynövényként használják, megfázást kezelnek vele.

A virág maga háromféle színben látható – kékben, fehérben és rózsaszínben. A leggyakoribb közülök a vibráló kék színben pompázó virág. Öt, végükön kicsúcsosodó szirma van, nagyon sokszor asszociálnak a virágról Abe no Seimei*-re és az Öt Kínai Elemre**.

Érdekesség, hogy Japánban az ötágú csillag sokáig „haranvirág pecsét”-kétn volt ismert, pont azért, mert öt csúcsos szirma kinyílva egy ötágú csillagot formáz. Pont ezért ez a virág gyakori szimbóluma az Onmyoryo***-nak.

A kikyou kanzashi nagyon sokféle technikával, anyagból készülhet, leginkább tsumami kanzashiként készítik el. A csúcsos virágszirmok egy középpontból indulnak, és geometriailag pontosan egyenlő távolságra helyezkednek el egymástól a csúcsaik, ezzel tökéletesen imitálva a virág ötágú csillag alakját.
Kanzashiban is leginkább a vibráló kék színt használják, nagyon ritkán találkozunk kanzashiként bármelyik másik színnel, ha más színt is használnak benne, leginkább keverik a színeket egymással. (Én még nem is láttam olyan kikyou kanzashit, amelyik kizárólag fehér, vagy rózsaszín lett volna, ellenben kékkel rengetegszer találkoztam.) A kikyou kanzashi virágai állhatnak egyedül, csoportosan, illetve más virágokkal, motívumokkal keverve.

Szeptemberben Kikyou helyett a kanzashi még ábrázolhat bokorherét, japán lázgyökeret, Kudzu-t, ritkábban már ebben a hónapban is találkozunk az általában október krizantémmal.

Október

Az igazi lombszíneződés Japánban októberben következik be, ilyenkor már tényleg csak néhány virág pompázik, ezért még hangsúlyosabb szerepet kapnak az ősz jelképei.
Különleges látványt nyújtanak a zöldben pompázó örökzöldek, és közöttük az élénk narancssárga színeivel domináns lombhullató fák, közülük is a legismertebb és legnépszerűbb is egyben a japán juhar. (Van egy japán fényképész, én imádom a képeit, az előző blogon az ő fényképe volt a fejléc, előszeretettel fotózza a japán juharokat az lehető legelképzelhetetlenebb szögből, néha már attól a hideg ráz ki, ha belegondolok hová mászott fel egy-egy képért. Deviantarton megtaláljátok, jyoujo néven regisztrált.)
Viszont ebben a hónapban a legnépszerűbb kanzashi motívum a krizantém. Gondolom nem kell bemutatnom, mennyire fontos szerepet tölt be a krizantém Japán életében. (A 16 szirmú krizantém a japán császári család jelképe.)


(A következő linken többet is megtudhattok a krizantém japán, illetve kínai mitológiában betöltött szerepéről:
http://oreganeniked.hu/news/4290/a_krizantem_legendai)

Krizantém (kiku)

A krizantém nagyon régóta és nagyon fontos szerepet játszik az ország életében. Már a Kr. előtti 15. században is termesztették Kínában egészségügyi okokból gyógynövényként. Kr. utáni 8. században került Japánba. Nem sokkal később a virágot a császári család jelképévé választotta, s ezután már csak és kizárólag a császári család tagjai viselhették. Így lett a krizantém a császár iránti feltétlen hűség jelképe is egyben. Nagyon jól példázza a fontosságát, hogy minden évben megtartják a „Boldogság Fesztiválját”, s a krizantém a fesztivál jelképe, illetve fő ünnepeltje.
(Japánban Krizantém érdemrend is van egyébként, illetve a krizantém pecsétet nemcsak a császár használja, a motívumot több shinto szentély is átvette. A Kasumigajo kastély romjainál pedig minden évben történelmi babakiállítást is rendeznek. Nem mellesleg a japán költészetben a krizantém metaforikus utalás a homoszexualitásra. Akit érdekel miért, wikipedia-n fennvan a magyarázat…. xD)

Habár az egész világon nagyon sok, változatos fajtája létezik, a japán krizantém nagyon különleges még ezek között is, hatalmas méretével és rengeteg szirmával, amik a középponthoz viszonyítva körkörösen helyezkednek el. Egy krizantémfej ebből ennél a fajnál akár 20 cm átmérőjűre is megnőhet. (Azért ebbe gondoljatok bele, nekem az bőven nagyobb, mint a tenyerem, az ujjaimmal együtt, pedig nincsenek rövid ujjaim.)
A kiku kanzashi szirmai tsumami technikával hajtogatott szirmokból tevődnek össze, akár 5-6 sor virágszirmot is készítenek, ettől tényleg olyan monumentálisnak tűnik a virág (és az is, méretét tekintve).
A kiku kanzashi jellegzetesen meleg színekből készült, sárga, narancssárga, illetve piros a leggyakoribb színválasztás.

Néha, ritkábban találkozhatunk más színekkel is, például fehérrel, de ez nagyon ritka, és inkább az őszi színek dominálnak. Néha előfordul, hogy azért, hogy feldobják a kanzashit, több színt kombinálnak össze, és így átmenetes színűek lesznek a virágok.
Leggyakoribb felépítés szerint az, mikor egyetlen hatalmas virágból áll a kanzashi, de ritkábban előfordul, hogy több, kisebb krizantém alkot virágcsoportot. Előfordulhat, hogy kiegészítőket is tesznek a virág mellé, de egyiknek sem szabad átvennie a dominanciát, ez a kanzashi a krizantémról szól.

November

Ebben a hónapban egyre jobban közelítünk a tél felé, a virágok elnyíltak, a levelet csodálatos színekben pompáznak. Nem véletlen tehát, hogy e hónap kanzashijait a színpompás levelek inspirálták – a rikító narancssárga juharlevelek. A juhar levelek színeződésének, szépségének megfigyelése körülbelül olyan ünnepséget jelent, mint tavasszal a cseresznyevirágzás.

Ezek a novemberi kanzashik narancssárga, piros vagy sárga színekben pompáznak. Állítólag van olyan kanzashi is, amelyik egyetlen nagy juharlevelet ábrázol, én ilyennel még nem találkoztam, de narancssárga juharlevelekből álló csoport nagyon gyakori ebben a hóanpban.
A juharleveleken kívül még a Ginkgo, illetve Ámrafa levelek is lehetnek a kanzashi motívumai.


*Abe no Seimei: egy Heian-korban élt, nagyon híres onmyōji, azaz okkultista. Legalábbis jobb szót nemigen találtam az onmyōji-ra. Egyszemélyben volt filozófus, tudós és az okkultista tudományok szakértője. Közvetlenül a császárnak és fő hivatalnokoknak dolgozott, jósolt is, ha az volt a kérés. Rendkívül hosszú életet élt és állítólag mágikus képességei voltak. Ha valakit bővebben érdekel, nagyon sok információt találhat róla az interneten, sőt animékban, mangákban, doramákban is szerepel, mint karakter.

** A kínai hagyományok szerint öt elem van a természetben, nem négy. Ezek: fa, föld, víz, fém, tűz

*** Onmyoryo: nem tanultam a taoizmusról, majd megkérdezem, mi ennek a magyar megfelelője hivatalosan, de elvileg egy taoista hivatal, amely a „föld jóslásra” (geomancy) specializálódott.

Forrás: kanzashigarden
Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...